Olvasott idők

“Kötetem […] az – eszmetörténetinek is nevezhető – időből indul ki, hogy a továbbiakban olyan műveket mutasson fel, amelyek az idő, az idők szerepével összefüggő mozzanatokat, folyamatokat örökítenek meg egyén és társadalom életében. A szépirodalom dialógus az idővel. Az olvasó élményévé képes tenni annak a kimeríthetetlen módozatait, ahogyan az ember megérti vagy félreérti, felismeri vagy félreismeri sorsát, helyét a történelmi időben vagy a saját, neki rendelt rövid idejében az életnek. Ebben a kötetben, szándékom szerint, azt találja meg az olvasó, ahogyan a magam módján olvastam azt, amit különböző korokban íróknak a maguk ízlése, világlátása, ta­pasztalata mutatott az időről, amelyben éltek.” (Szilágyi Júlia)